kiégés

Szupervízióval megállítható a kiégés

moderniskola.hu weboldalon cikket olvashattok tőlem a szupervízióról, Szupervizióval megállítható a kiégés címmel.

Mi a szupervízió, hogyan segíthet ez a módszer a stresszhelyzetek jobb kezelésében és a kiégés megelőzésében? A szupervízió szót hallva nagy valószínűséggel a legtöbb ember az ellenőrzésre gondol először, pedig valójában a szónak semmi köze ehhez a jelentéshez. Kevesen tudják, hogy ez az egyik leghatékonyabb tanácsadási forma, amit a kiégés megelőzésére fejlesztettek ki.

Egy szupervíziós folyamatban lehetőség van arra, hogy egy mentálisan megterhelő szakmai helyzetünkre más módon tekintsünk rá. Mindannyian átéltük már azt, hogy a saját gondolataink újra és újra ugyanabba a spirálba visznek bele és egyszerűen képtelenek vagyunk kitörni ebből. Hiába a sok baráti jó tanács, mégsem tudunk kilépni a saját gondolkodásmódunkból és másképp ránézni egy problémás helyzetre. A szupervízió pontosan ebben segít azáltal, hogy egy elfogadó légkörben lehetőséget teremt arra, hogy mások segítségével belenézzünk a saját tükrünkbe és reflektív módon elemezzük a helyzetünket. A reflexió és a visszajelzések segítségével pedig szemléletet tudunk váltani, ki tudunk végre lépni a megszokott sémánkból és képessé válunk arra, hogy másképp tudjunk ránézni az addig kilátástalannak tűnő helyzetre.

A fenti cikk elsősorban a pedagógusoknak szól, de a módszer bármilyen megterhelő szakmai helyzetben, akár vállalati közegben is kiválóan alkalmazható.

manipulatorok

Segítség, kígyót melengettem a keblemen

Segítség, kígyót melengettem a keblemen – avagy mit tegyünk a manipulátorokkal és domináns kollégákkal a munkahelyünkön?

Valószínűleg nincs olyan ember, aki akár a személyes életében, akár a munkahelyén ne találkozott volna már a manipuláció vagy dominancia különböző formáival. Mit tehetünk ez ellen, hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket, segítenek-e a manapság népszerű megoldások, mint az asszertív kommunikáció vagy sem?

Zsuzsa évek óta dolgozott már pénzügyi vezetői pozícióban, amikor egy új főkönyvelőt vett fel, akit eredetileg az ügyvezető ajánlott. Az illető rendkívül képzett, határozott és jól kommunikáló személy volt, ezért Zsuzsa úgy érezte, hogy a lehető legjobban járt. Az új főkönyvelő csatlakozott az osztályhoz, új színt és lendületet hozott a csapatba, de egy idő után Zsuzsa kezdte kényelmetlenül érezni magát. Egyre több olyan kérdés volt, amivel a főkönyvelő közvetlenül fordult az ügyvezetőhöz vagy más osztályok vezetőihez és ezekben az esetekben rendszeresen kihagyta a kommunikációból Zsuzsát. Utólag ezt azzal magyarázta, hogy kímélni akarta őt és amúgy is jó kapcsolata van az ügyvezetővel. Zsuzsa bár jelezte, hogy ezt másképp szeretné, de elfogadta és megértette az említett szempontokat is. Egy idő után azonban az osztály addigi jó hangulata kezdett megváltozni, az emberek el kezdtek egyre gyanakvóbban nézni egymásra és Zsuzsára is. Néhány kolléganője elmesélte Zsuzsának, hogy az új főkönyvelő a kávézások és ebédszünetek alatt sokszor panaszkodik rá. Zsuzsa többször nekivágott annak, hogy tisztázza ezt a kérdést vele, de a főkönyvelő mindig kimagyarázta magát, mindig megvolt az érthető magyarázat arra, amit tett és Zsuzsa hiába próbálta újra és újra tisztázni a helyzetet…

Kezdjük először a manipulációval és azzal, hogy honnan lehet felismerni azt, hogy az áldozatai lettünk?

„Rosszul látod, nem is erről van szó” – Sokan, ahogy Zsuzsa is, érzik, hogy baj van és a problémás helyzeteket igyekeznek tisztázni a kollégáikkal, de ez mégsem sikerül. Azok, ugyanis, akik a manipulálációt szívesen használják érvényesülési technikaként a terelés nagymesterei, igyekeznek ilyenkor más témára terelni a problémás kérdést és a vita így nem a lényegről, hanem valami teljesen másról folyik, vagy akár “megnyugtatóan” le is zárul.

„Szép a szemed” – Az is előfordulhat, hogy az ilyen technikát alkalmazó kolléga a világ legkedvesebb emberének tűnik. Körbe dícsér Téged, de legfőképpen másokat. A hízelgés pedig még jól is eshet, “milyen szép a ruhád”, “hát igen, te ezt sokkal jobban csinálod másokhoz képest”. Ezzel a fajta kommunikációval pedig az illető már meg is szerezte mások bizalmát és szimpátiáját. Ezután pedig már sokkal könnyebben fordíthatja őket abba az irányba, ahova szeretné.

„Ártatlan” megjegyzések – Zsuzsa osztályán a légkört teljesen megmérgezte egy-egy jó helyen és időben elejtett akár még jószándékúnak is tekinthető megjegyzés. “Érdekes, hogy ilyen végzettséggel be lehet kerülni egy ilyen pozícióba…?”, “Na, és akkor ezt elmondtam az ügyvezetőnek és képzeljétek, nem is tudott róla”, vagy “Ti is azt tapasztaljátok, hogy nem szokta alaposan ellenőrizni munkátokat?”. A kis magocskák pedig előbb utóbb célba érnek és a vezető vagy a kipécézett kolléga sokat nem is tehet ellenük, hiszen nincs ott, amikor ezek az ártatlan megjegyzések elhangzanak, csak a hatását látja és tapasztalja.

Amikor visszafelé sül el a fegyver – Az ilyen típusú emberekkel azért is nehéz a kommunikáció, mert ha egy konkrét problémát felvetünk, kifogásolunk egy viselkedést, akkor nagyon gyakran visszájára sül el a fegyver. A manipulációt előszeretettel használó emberek gyakran ragadják ki egy-egy szavadat, vagy tettedet, amit aztán negatív fényben tüntetnek fel. Felvetsz egy problémát és a végén kiderül, hogy te vagy az, aki túlérzékeny, aki túl kemény hangvételű leveleket ír, vagy elmulasztott valamit. Hirtelen Te tűnsz fel negatív fényben és az eredeti témát már el is felejtettétek, ehelyett Neked kell magyarázkodnod. Előfordulhat az is, hogy indokolatlanul számon kérő hangot üt meg az illető velünk szemben és így helyezi magát felsőbb rendű pozícióba. Végül pedig mi magyarázkodunk, a helyett, hogy ezt ő tenné. „Tanár úr kérem, én készültem”.

„Habosítás” – A történetben szereplő főkönyvelő természetesen megszakad a munkába, míg Zsuzsa négykor hazamegy a gyermekeihez. Rafinált kommunikációval az illető eléri, hogy mindig minden kérdésben megkerülhetetlen legyen, a legfontosabb személy az osztályon, minden tudás birtokosa. A valóságban ez természetesen nem igaz, mégis ez a nimbusz előbb-utóbb körülveheti az ilyen típusú személyeket.

A fenti esetekben többé-kevésbé burkoltan, nem nyíltan, hanem a felszín alatt, szinte észrevehetetlenül történik minden. A manipuláció jeleit többnyire nehezen látjuk meg, de a hatását, a gyümölcseit egyértelműen tapasztaljuk. Ez nagyban megnehezíti ezeknek a helyzeteknek a kezelését, hiszen nehéz megfogalmazni a konkrét problémát az illető felé.

Nos, evezzünk most mélyebb vizekre és nézzük meg azt, amikor a kollégánk már dominálni akar, például a pozíciónkra tör, vagy minden konfliktushelyzetből győztesen akar kikerülni és ehhez nem válogat az eszközökben. A gyökere mind a manipulációnak, mind a dominanciának valahol ugyanaz, valaki az akaratát érvényesíteni akarja másokkal szemben és ezért fordul ezekhez az eszközökhöz.

Gúnyolódás – Ki ne tapasztalta volna már óvodás vagy iskolás korban a gúny pusztító erejét, azt amikor valakit kipécéznek és megaláznak bizonyos megjegyzésekkel mások előtt. A gúnyolódásnak pontosan az a célja, hogy megszüntesse a partneri viszonyt és segítségével az illető a másik fölé helyezze magát. Hatása megsemmisítő is lehet és a megalázás miatt könnyen elveszítheti a cselekvőképességét is az ember az adott helyzetben.

Rágalmazás – A manipulációs technikák alatt említett jóindulatú megjegyzésekből itt már hazugságok lesznek, de úgy hogy valamennyi igazságtartalom azért marad bennük. Ez az amitől hihetővé válik a történet mások előtt, de lényegét tekintve mégis hazugság. Ezek azok az esetek, amikor a kolléga mondvacsinált indokkal feljelent a humánerőforrás osztályon, vagy lejárató kampányt folytat és folyamatosan szidalmazza a másikat, most már teljesen nyíltan. Sokszor pont azzal vádolják meg a másikat, amit ők csinálnak rosszul. Művészei annak, hogy eltalálják a másik legérzékenyebb pontját. Bizony nagyon nehéz ilyenkor bebizonyítani azt, hogy mégsem azok a sötét személyek vagyunk, amit terjesztenek rólunk.

Fenyegetés, megfélemlítés – Van, aki erővel él (vagy inkább visszaél) ilyen helyzetben. Olyan következményt helyez kilátásba a főnököd, kollégád, ügyfeled, amitől félsz. Az is lehet, hogy ezt nem mondja ki nyíltan csak érezteti, ott lebeg a levegőben, hogy elveszítheted az állásodat, a megbízásodat stb. Valószínű, hogy meg is van a hatalma az illetőnek arra, hogy ezt megtegye. Te pedig bénultan állsz a félelem miatt, és inkább megteszed azt, amit az illető akar, csak ez az érzés elmúljon.

Amikor a finom manipuláció zajlik, lehet, hogy csak utólag ébredünk rá, hogy mi történik velünk. A gúny, rágalmazás és fenyegetés viszont egyértelműen hatással van ránk, ha nem kezeljük, többnyire megjelennek a stressztünetek, álmatlanság, fáradság, és a különböző szorongásos tünetek is. Az se mindegy ilyenkor, hogy hogyan megyünk bele a küzdelembe, előfordulhat ugyanis, hogy olyan sziszifuszi erőfeszítést követel ez tőlünk, ami akár kiégéshez is vezethet.

A folytatásban arról fogok beszélni, hogy mit lehet tenni ilyen esetben, hogyan lehet jól kezelni az ilyen helyzeteket, van-e optimális megoldás? Honlapom kezdő oldalán további cikkeket is olvashattok tőlem.

stressz

Mi akadályozhat meg leginkább abban, hogy kezelni tudd a stresszt?

Egy előző bejegyzésben a rezilienciáról, a stresszel szembeni ellenállóképességről, írtam, és arról, hogy milyen képességek tehetnek minket rezilienssé. Ezt szeretném folytatni azzal a gondolattal, hogy a kutatók megfigyelték, hogy a reziliencia képességünket leginkább a szégyentől való félelem rombolhatja.
Minden embernek nagyon fontos az elfogadás, az, hogy a számára fontos emberek pozitívan viszonyuljanak hozzá és az, hogy egy közösség elismert tagja lehessen. Az ember egy elfogadó közegben képes csak a fejlődésre, az elutasítás pedig megakadályozza ebben. Ezért törekszünk arra, hogy maximálisan megfeleljünk a felénk támasztott elvárásoknak, a hiányosságainkat pedig megpróbáljuk elrejteni, mert félünk az elutasítástól és nem akarjuk megkockáztatni, hogy kiderüljön rólunk valami negatív.
Az ítélkezés, gúnyolódás szégyenérzetet vált ki és ezt a megsemmisítő érzést mindenki jól ismeri. A szégyen elszigetel, bezár és egy negatív spirált indít be, aminek következtében pedig még jobban eltávolodunk az emberektől. Mit tehetünk ilyenkor, hogyan válhatunk ellenállóbbakká? Dr Nemes Éva rezilienciáról szóló második előadásában erről is hallhattok.

Néhány gondolat erről röviden:
Ismerd fel, hogy milyen helyzetben vagy! Ehhez legelőször tudatosságra és önismeretre van szükség. Tudnom kell, hogy hogyan látom a világot, mi határozza meg a reakcióimat, ahhoz, hogy ezen változtatni tudjak. El kell tudnom távolodni egy helyzettől ahhoz, hogy másképp tudjak ránézni. Ez pedig csak akkor fog sikerülni, ha nem a szégyenre, a megsemmisülésre figyelünk egy ilyen helyzetben, hanem arra, hogy hogyan működünk, mi mozgat bennünket.
Válts szemléletet! Át kell valamilyen módon keretezni a bennünk lejátszódó negatív képeket. Meg kell tanulnunk másképp ránézni a helyzetünkre. A nehézségben nem a bukást, hanem a lehetőséget látni, nem kudarcként megélni, hanem reálisan megítélni a helyzetünket. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor másképp fogunk ugyanabban a helyzetben viselkedni, hiszen nem ugyanazok az érzelmek és gondolatok határozzák már meg a cselekvésünket.
Lépj ki a hallgatásból és az elszigeteltségből! Oszd meg, mondd el és kérj segítséget mástól, ha számodra elviselhetetlen helyzetben vagy. Ez védelmet és megkönnyebbülést fog jelenteni a számodra, ráadásul a szemléletváltásban is segít. A szupervízióról már sokat írtam, itt, a perspektívaváltásban ez egy kiváló eszköz lehet a számodra.
rezilienciarol

Még néhány gondolat a rezilienciáról

Érzelmek tudatosítása – ha a tudatosítjuk az érzéseinket egy adott helyzetben, akkor kontrollálni is tudjuk azokat. Sokszor az automatikus hiedelmeink váltják ki az érzéseinket egy helyzetben. Ezért, ha megtanulunk nem zsigerből reagálni, hanem képesek vagyunk megállni és gondolkodni mielőtt cselekszünk, akkor ellenállóbbakká válunk.

Pozitív életszemlélet – ha pozitív de ugyanakkor realista életszemléletünk van, akkor a nehéz helyzetekben jobban helyt tudunk állni.

Rugalmas gondolkodásmód – ha rugalmas a gondolkodásmódunk, akkor nem gátolnak a saját sémáink és képessé válunk arra, hogy meglássuk a probléma valódi okát, szét tudjuk választani a feltételezéseket, a hiedelmeket és a valóságot.

Hit a cselekvési képességeinkben – a reziliens emberek hisznek a cselekvési képességeikben. Ráadásul, jó a helyzet felismerési képességük is, újra tudnak értelmezni egy helyzetet, képesek megpillantani a váratlan lehetőségeket és új megoldási módokat tudnak találni.

Segítségkérés
re való képesség – Ha nehéz helyzetben merünk segítséget kérni a környezetünktől, könnyebben helytállnunk.

A kutatók azt figyelték meg hogy a reziliens emberek rendelkeznek a fenti képességek nagy részével. Jó hír, hogy egyöntetűen azt állítják, hogy ezek a képességek fejleszthetőek. Jó, jó, de hogyan?

Saját tapasztalatom az, hogy az érzelmek tudatosításában, a gondolkodásmódunk megismerésében és megváltoztatásában, a perspektívaváltásban nagyszerű segítség a szupervízió. Magyarországon sajnos egyáltalán nem elterjedt ez a tanácsadási forma, szinte csak a segítő szakmákban ismert. A szupervizorok.hu weboldalon találhattok információkat ezzel kapcsolatban és legközelebb én is fogok írni még erről.