Segítség, kígyót melengettem a keblemen – avagy mit tegyünk a manipulátorokkal és domináns kollégákkal a munkahelyünkön?
Valószínűleg nincs olyan ember, aki akár a személyes életében, akár a munkahelyén ne találkozott volna már a manipuláció vagy dominancia különböző formáival. Mit tehetünk ez ellen, hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket, segítenek-e a manapság népszerű megoldások, mint az asszertív kommunikáció vagy sem?
Zsuzsa évek óta dolgozott már pénzügyi vezetői pozícióban, amikor egy új főkönyvelőt vett fel, akit eredetileg az ügyvezető ajánlott. Az illető rendkívül képzett, határozott és jól kommunikáló személy volt, ezért Zsuzsa úgy érezte, hogy a lehető legjobban járt. Az új főkönyvelő csatlakozott az osztályhoz, új színt és lendületet hozott a csapatba, de egy idő után Zsuzsa kezdte kényelmetlenül érezni magát. Egyre több olyan kérdés volt, amivel a főkönyvelő közvetlenül fordult az ügyvezetőhöz vagy más osztályok vezetőihez és ezekben az esetekben rendszeresen kihagyta a kommunikációból Zsuzsát. Utólag ezt azzal magyarázta, hogy kímélni akarta őt és amúgy is jó kapcsolata van az ügyvezetővel. Zsuzsa bár jelezte, hogy ezt másképp szeretné, de elfogadta és megértette az említett szempontokat is. Egy idő után azonban az osztály addigi jó hangulata kezdett megváltozni, az emberek el kezdtek egyre gyanakvóbban nézni egymásra és Zsuzsára is. Néhány kolléganője elmesélte Zsuzsának, hogy az új főkönyvelő a kávézások és ebédszünetek alatt sokszor panaszkodik rá. Zsuzsa többször nekivágott annak, hogy tisztázza ezt a kérdést vele, de a főkönyvelő mindig kimagyarázta magát, mindig megvolt az érthető magyarázat arra, amit tett és Zsuzsa hiába próbálta újra és újra tisztázni a helyzetet…
Kezdjük először a manipulációval és azzal, hogy honnan lehet felismerni azt, hogy az áldozatai lettünk?
„Rosszul látod, nem is erről van szó” – Sokan, ahogy Zsuzsa is, érzik, hogy baj van és a problémás helyzeteket igyekeznek tisztázni a kollégáikkal, de ez mégsem sikerül. Azok, ugyanis, akik a manipulálációt szívesen használják érvényesülési technikaként a terelés nagymesterei, igyekeznek ilyenkor más témára terelni a problémás kérdést és a vita így nem a lényegről, hanem valami teljesen másról folyik, vagy akár „megnyugtatóan” le is zárul.
„Szép a szemed” – Az is előfordulhat, hogy az ilyen technikát alkalmazó kolléga a világ legkedvesebb emberének tűnik. Körbe dícsér Téged, de legfőképpen másokat. A hízelgés pedig még jól is eshet, „milyen szép a ruhád”, „hát igen, te ezt sokkal jobban csinálod másokhoz képest”. Ezzel a fajta kommunikációval pedig az illető már meg is szerezte mások bizalmát és szimpátiáját. Ezután pedig már sokkal könnyebben fordíthatja őket abba az irányba, ahova szeretné.
„Ártatlan” megjegyzések – Zsuzsa osztályán a légkört teljesen megmérgezte egy-egy jó helyen és időben elejtett akár még jószándékúnak is tekinthető megjegyzés. „Érdekes, hogy ilyen végzettséggel be lehet kerülni egy ilyen pozícióba…?”, „Na, és akkor ezt elmondtam az ügyvezetőnek és képzeljétek, nem is tudott róla”, vagy „Ti is azt tapasztaljátok, hogy nem szokta alaposan ellenőrizni munkátokat?”. A kis magocskák pedig előbb utóbb célba érnek és a vezető vagy a kipécézett kolléga sokat nem is tehet ellenük, hiszen nincs ott, amikor ezek az ártatlan megjegyzések elhangzanak, csak a hatását látja és tapasztalja.
Amikor visszafelé sül el a fegyver – Az ilyen típusú emberekkel azért is nehéz a kommunikáció, mert ha egy konkrét problémát felvetünk, kifogásolunk egy viselkedést, akkor nagyon gyakran visszájára sül el a fegyver. A manipulációt előszeretettel használó emberek gyakran ragadják ki egy-egy szavadat, vagy tettedet, amit aztán negatív fényben tüntetnek fel. Felvetsz egy problémát és a végén kiderül, hogy te vagy az, aki túlérzékeny, aki túl kemény hangvételű leveleket ír, vagy elmulasztott valamit. Hirtelen Te tűnsz fel negatív fényben és az eredeti témát már el is felejtettétek, ehelyett Neked kell magyarázkodnod. Előfordulhat az is, hogy indokolatlanul számon kérő hangot üt meg az illető velünk szemben és így helyezi magát felsőbb rendű pozícióba. Végül pedig mi magyarázkodunk, a helyett, hogy ezt ő tenné. „Tanár úr kérem, én készültem”.
„Habosítás” – A történetben szereplő főkönyvelő természetesen megszakad a munkába, míg Zsuzsa négykor hazamegy a gyermekeihez. Rafinált kommunikációval az illető eléri, hogy mindig minden kérdésben megkerülhetetlen legyen, a legfontosabb személy az osztályon, minden tudás birtokosa. A valóságban ez természetesen nem igaz, mégis ez a nimbusz előbb-utóbb körülveheti az ilyen típusú személyeket.
A fenti esetekben többé-kevésbé burkoltan, nem nyíltan, hanem a felszín alatt, szinte észrevehetetlenül történik minden. A manipuláció jeleit többnyire nehezen látjuk meg, de a hatását, a gyümölcseit egyértelműen tapasztaljuk. Ez nagyban megnehezíti ezeknek a helyzeteknek a kezelését, hiszen nehéz megfogalmazni a konkrét problémát az illető felé.
Nos, evezzünk most mélyebb vizekre és nézzük meg azt, amikor a kollégánk már dominálni akar, például a pozíciónkra tör, vagy minden konfliktushelyzetből győztesen akar kikerülni és ehhez nem válogat az eszközökben. A gyökere mind a manipulációnak, mind a dominanciának valahol ugyanaz, valaki az akaratát érvényesíteni akarja másokkal szemben és ezért fordul ezekhez az eszközökhöz.
Gúnyolódás – Ki ne tapasztalta volna már óvodás vagy iskolás korban a gúny pusztító erejét, azt amikor valakit kipécéznek és megaláznak bizonyos megjegyzésekkel mások előtt. A gúnyolódásnak pontosan az a célja, hogy megszüntesse a partneri viszonyt és segítségével az illető a másik fölé helyezze magát. Hatása megsemmisítő is lehet és a megalázás miatt könnyen elveszítheti a cselekvőképességét is az ember az adott helyzetben.
Rágalmazás – A manipulációs technikák alatt említett jóindulatú megjegyzésekből itt már hazugságok lesznek, de úgy hogy valamennyi igazságtartalom azért marad bennük. Ez az amitől hihetővé válik a történet mások előtt, de lényegét tekintve mégis hazugság. Ezek azok az esetek, amikor a kolléga mondvacsinált indokkal feljelent a humánerőforrás osztályon, vagy lejárató kampányt folytat és folyamatosan szidalmazza a másikat, most már teljesen nyíltan. Sokszor pont azzal vádolják meg a másikat, amit ők csinálnak rosszul. Művészei annak, hogy eltalálják a másik legérzékenyebb pontját. Bizony nagyon nehéz ilyenkor bebizonyítani azt, hogy mégsem azok a sötét személyek vagyunk, amit terjesztenek rólunk.
Fenyegetés, megfélemlítés – Van, aki erővel él (vagy inkább visszaél) ilyen helyzetben. Olyan következményt helyez kilátásba a főnököd, kollégád, ügyfeled, amitől félsz. Az is lehet, hogy ezt nem mondja ki nyíltan csak érezteti, ott lebeg a levegőben, hogy elveszítheted az állásodat, a megbízásodat stb. Valószínű, hogy meg is van a hatalma az illetőnek arra, hogy ezt megtegye. Te pedig bénultan állsz a félelem miatt, és inkább megteszed azt, amit az illető akar, csak ez az érzés elmúljon.
Amikor a finom manipuláció zajlik, lehet, hogy csak utólag ébredünk rá, hogy mi történik velünk. A gúny, rágalmazás és fenyegetés viszont egyértelműen hatással van ránk, ha nem kezeljük, többnyire megjelennek a stressztünetek, álmatlanság, fáradság, és a különböző szorongásos tünetek is. Az se mindegy ilyenkor, hogy hogyan megyünk bele a küzdelembe, előfordulhat ugyanis, hogy olyan sziszifuszi erőfeszítést követel ez tőlünk, ami akár kiégéshez is vezethet.
A folytatásban arról fogok beszélni, hogy mit lehet tenni ilyen esetben, hogyan lehet jól kezelni az ilyen helyzeteket, van-e optimális megoldás? Honlapom kezdő oldalán további cikkeket is olvashattok tőlem.
